Bejelentkezés | Regisztráció


 

Royal flöss

bagab | 2010. május 9. vasárnap | Egyéb

Print Friendly

Május 4-én újra asztalhoz ült a képviselő testület. A rendszeres partiban most nyolcan vettek részt: Lévai Péter polgármester, Ollé Árpád alpolgármester és a képviselők (abc-rendben): Bálint Mihály, Bencsik János, Holpert Zoltán, Juhász István, Kissné Kaszás Márta, Simon Zoltán. Ismét nem tette meg tétjét Ercsey Áron és Steier József.

Gyülekező felhők, süllyedő csónak

A napirend elfogadása után a polgármester osztott. Az első körben a 2009-es év költségvetésének zárszámadási rendeletére lehetett licitálni. Lévai Péter elmondta, hogy a „2009-es év a válsággal telt, ez érezhető volt az önkormányzat működésén is. Ehhez képest, a teljesítések között nem volt semmi olyan kiugró dolog, ami látványos lenne.”

Ami a talonban maradt

Bencsik János a pénzügyi bizottság vezetője elmondta, hogy ha szűkösen is, de sikerült néhány fejlesztésre lehetőséget biztosítani. Hozzátette, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy az elmúlt évet úgy tudta lezárni az önkormányzat, hogy szállítói tartozása nem volt, és a bankszámla pozitív egyenleget mutatott 2009 december 31-én.

Gyors kör volt, csupán Simon Zoltán emelte a tétet, (meg a hangját), amikor összegezte, hogy a hivatal kiadásai (személyi, és dologi kiadásai) szerinte aránytalanul magasak az iskola és az óvoda kiadásaihoz képest. Kevéssé burkoltan arra utalt, hogy a hivatal kiadásain lenne, lehetne mit fogni már az idén is. Bencsik János elmondta, hogy a hivatal a törvényi előírásoknak mindenben megfelel. Simon szerint, rendben van, hogy a törvénynek megfelel, akkor is sok, és az érintett bizottságnak ezzel a jövőben foglalkoznia kellene, ahogy kellett volna már a múltban is. A pénzügyi beszámolót és a zárszámadási rendeletet elfogadták, ellene csak Simon képviselő szavazott, a többiek vita nélkül emelték fel kezüket.

A gaz Dunaalmásnál emelkedik, a vízszint apad...

Mindig a bank nyer

A 2. kör ismét, ámde nem utoljára a Falugazda Kft. körül forgott. László János elismételte érveit, Simon Zoltán elismételte kritikáit. A többiek lényegében passzoltak. A témák: a könyvvizsgáló és a folyószámlahitel.

Lévai Péter elmondta, hogy a legutóbbi testületi ülés óta felkeresték a kft ügyvezetőjével Neszmély első emberét, hogy arra a neszmélyi határozatra válaszoljanak, amely a vagyonkezelési szerződés módosítását feltételekhez kötötte. Ezek közül egyetlen kérdés rendezetlen, a sokszor emlegetett eltérés (20 forint) a két település víz és csatornadíja között. Lévai elmondta, hogy ez a rendezés legkorábban év végén lehetséges. A két választott vezető közötti eszmecsere eredménye, hogy május 12-én szerdán a neszmélyi testület rendkívüli ülésen foglalkozik ismét az üggyel, ahol László János és Lévai Péter is tiszteletét teszi. Abban bíznak, hogy olyan információkkal segíthetik Neszmély döntését, amelyekben korábban hiányt szenvedett a szomszédos falu testülete.

Felmerült, hogy az ilyen és ehhez hasonló problémák miatt, minden évben közös testületi ülésen kellene rendezni a díjak kérdését. Így talán nem fordulhat elő az, ami évekkel ezelőtt, hogy Neszmély elfogadta a Hétforrás emelését, míg Almás nem. Ezen  eltérő döntés eredményét görgetjük azóta is. Lévai Péter megjegyezte az elmúlt 12 évben számos alkalommal volt ugyan közös testületi ülés, de a szomszédos falu aktuális vezetője nem nagyon támogatta, az ilyen együttes fórumokat.

A könyvvizsgálóról László János elmondta, hogy a két jelentkező közül az olcsóbbat választották. Ezt a némileg leegyszerűsített döntési mechanizmust Lévai Péter színezte azzal, hogy Kutruczné Kovács Györgyi korábban az önkormányzat könyvvizsgálója volt, és igen elégedettek voltak munkájával, ezért is inkább rá esett a választás.

A kintlévőség fedezésére szolgáló úgynevezett folyószámlahitel felvétele ismét szóba került. László János ügyvezető a kérésnek eleget téve további ajánlatokat is beszerzett. Mivel szám szerint egyetlenegy hangzott el (MKB), így megkockáztatom leírni, hogy a legutóbbi ülés óta 1 ajánlatot sikerült beszerezni, és az valóban rosszabb volt az OTP ajánlatánál. László János ismét elmondta, hogy ez valójában nem  hitel, hanem (idézem)  „ez a pénz, amit tudnak adni jószívvel 4 millió forint”, az aktuális kintlévőség helyettesítésére szolgál, hogy a halaszthatatlan beruházásokat finanszírozhassák, tehát nem a kft. működéséhez szükséges.

Bencsik János kérdésére, Lévai Péter jelezte, hogy az önkormányzatnak készfizető kezességet kell vállalnia. Simon Zoltán szerint végső soron az önkormányzat adósodik el, hiszen – szerinte – ezt végül úgyis a falu fizeti vissza. Lévai Péter szerint ez a hitel, az önkormányzat vagyonát gyarapítja, mert a belőle vásárolt eszközök a szolgáltató rendszerbe fognak beépülni. Ezt követően heves vita alakult ki a vállalkozás helyes, nyereséges, működéséről. Simon képviselő elmondta, hogy a vállalkozás azért alakult, hogy olcsóbb legyen a víz a falubelieknek. László János ismét cáfolta, hogy a Falugazda Kft. azért alakult volna, hogy olcsóbb legyen a víz. Szerinte a cég amúgy az idén nyereséges lesz, dacára annak, hogy második éve nem emeltek a díjon, így szigorúan véve évről-évre olcsóbb a víz, hiszen minden más drágult legalább az aktuális infláció mértékével.

Az OTP hitelfelvételt végül hatan fogadták el, Simon és Holpert képviselők nemmel szavaztak.

Ezt követően emelt hangon egy terepjárót kerestek emlékezetből az átadás-átvételi jegyzőkönyvekben, amely Simon képviselő szerint volt-nincs. Végül Juhász István csitította társait, hogy másnap szépen meg kell nézni a jegyzőkönyvet, abból minden kiderül.

Szerencsés lapjárás vagy blöff?

A 3. kör a címszereplő köre volt. A Royal Yacht Club Kft. (RYC) vezetői tették tiszteletüket a testületi ülésen azért, hogy kikötő üzemeltetési elképzelésüket megosszák a testülettel, és az önkormányzattal kötendő szerződésről megegyezzenek.

Kikötő hasznosítás: lekötjük magunkat?

Az RYC március 24-én kereste meg az önkormányzatot levélben, hogy üzemeltetné a kikötőt, és ehhez egy szerződéstervezetet is csatolt. Kedvtelési célú kishajók és horgászcsónakok mobil úszóműhöz való lekötéséről van szó. Ehhez hasznosítanák az önkormányzati tulajdonú úszóművet, és saját 2×15 kiállású úszóművet is építenének.

A benyújtott szerződéstervezetet a falu szemszögéből dr. Pap Kálmán, az önkormányzatot képviselő ügyvéd értékelte, és javaslatokat fogalmazott meg annak módosítására. A vita ekkor indult.

Simon Zoltán képviselő kifogásolta, hogy alig néhány napja kapta meg a levelet és a szerződés tervezetet. Ezzel kapcsolatban április folyamán semmilyen előzetes egyeztetés nem volt a testületben, pedig erre ilyen horderejű döntésnél szükség lett volna. Ezt megerősíti, hogy a kft képviselője, többször is jelezte a helyszínen, hogy dr. Pap változtatási igényei felkészületlenül érik.

Több képviselő is jelezte, hogy ugyan ők is a napokban hallottak először a cég ajánlatáról, de ez nekik nem probléma. Simon Zoltán a kft. elvi engedélyeit kérte számon, majd a szerinte szükséges dokumentumok bemutatásához kötötte hozzájárulását.

Juhász István, hangsúlyozta, hogy „örülnénk, ha ez létrejönne”. Szerinte a szerződés abszolút jó, és jelen formájában inkább az önkormányzat érdekeit tartja szem előtt. A törvényesség pedig úgyis a vízügy dolga.

Ollé Árpád arra figyelmeztetett: a cél nem az, hogy elriasszák a befektetőket, hanem, hogy segítsék őket céljuk megvalósításában, ezt tűzi minden önkormányzat zászlajára, ebből lesz pénz, munkalehetőség és turizmus.

Holpert Zoltán rákérdezett az RYC múltjára. Kiderült, hogy a cég a fenti ötlet megvalósítására alakul(t), a társaság  tagjai maguk is hajóznak, s korábban nem működtettek sem ilyen, sem hasonló vállalkozást, vagy kikötőt. Holpert így összegzett: „kedvtelésből foglalkoznak ilyesmivel, és gondolták, hogy ezt megpróbálják”.

Szóba került, hogy a kikötő területén pontosan körül nem írt vendéglátóegység(ek), és egyéb kiszolgálóegységek is helyet kapnak majd. A terület kerítéssel nem lesz elzárva a dunaalmásiak elől.

A testületi tagok és a RYC megegyeztek, hogy dr. Pap Kálmán javaslataival a szerződést a polgármester aláírhatja. Azaz volt egy kivétel: Simon Zoltán ismét nemmel szavazott. Ha fentiek alapján kerül aláírásra a szerződés, úgy 2012. június 30-ig a szerződés nem mondható fel.

Ezt követően szünetet rendeltek el, Juhász István elhagyta az ülést.

All-in

A 2010. évi közbeszerzést és a 2009. évi belső ellenőrzés tapasztalatait dr. Lázár Gabriella jegyző terjesztette elő. Pontosabban hivatkozott írásbeli munkáira, melyekre én sem vesztegetek több karaktert annál, mint amennyi szóban részéről elhangzott. Mindkettőt egyhangúlag elfogadta a grémium valamennyi jelenlévő tagja.

A polgármester a két ülés közötti események között említette meg az óvodai kivitelezési problémákat. Lényeg, hogy ázik az egész épület, süllyed az alap, és reped a fal. Május első felében ezt (a vízelvezetést) megoldják. Simon szerint 5 éve folyik a ház alá a víz. Elhangzott: a padlástéri szigetelést is cserélni kell, erre az augusztusi óvodai szünetben kerülhet sor, az anyag beszerzése még kérdéses. A Fürdő-tavak tervdokumentációját is benyújtották, majd vissza is kapták hiánypótlásra. Az országgyűlési képviselő választáson egyéniben dr. Völner Pál került be, de listán a térségből szintén narancs színben bejutott Molnár Attila, a komáromi Fidesz vezetője.

Végül szó esett a közmeghallgatásról, amely az idén május 26-án szerdán lesz. Simon Zoltán ezt követően számon kérte Lévai Péteren, hogy a jogszabályokat megsértve tavaly nem tartottak közmeghallgatást. Majd Simon és Lévai személyeskedésig menő szócsatába bonyolódott, amely során a képviselők egy része távozott, az ülés pedig lényegében megszakadt.

Korábbi testületi ülések:

2010. március 24. Kilukadt a hivatal

2010. március 10. Vigye a Géza!



Szerinted? Mit szólsz a bejegyzéshez?

Hozzászólnál? Jelentkezz be! Még nem vagy tag? Regisztrálj!

  1. bagab bagab — 2010. május 9. vasárnap - 13:19  

    Kibicnek semmi sem drága – tudom. Mégsem hagyhatom szó nélkül a kikötő üzemeltetés körül történteket. A legnagyobb problémának azt látom, hogy kapkodva született meg egy döntés anélkül, hogy bárki ismerte volna a szemben ülő lapjait. Valamint, hogy ez a döntés jobbára egy új önkormányzatot fog kötelezni. (Ha nem változik az önkormányzati választás időpontja, amint ma még nem tudhatunk biztosan.) Azaz a tisztelt testület más *****-ra (moderálta: momo) veri a csalánt, miközben az előzetes tájékozódás elmaradt. Úgy vélem, hogy a RYC képviselői, ha komolyan veszik magukat, akkor nem március végén fordulnak az önkormányzathoz, hiszen gyakorló hajósok lévén tudják, hogy a szezon mikor kezdődik. Sem ők, sem az önkormányzat nem jár jól, ha kapkodás van az ügyben. Vagy mégis? Úgy vélem, hogy egy ilyen terv megvalósításához még a tél beállta előtt kell hozzákezdeni, hogy minden részletre legyen idő. Őszintén szólva, a tisztelt testület kapkodását sem értem. Jó pontot kívánnak szerezni a választás előtt? Bár az elmúlt 4 évben csekély fejlesztés történt a településen, az is jobbára magánerőből, most gyorsan ugorjunk fejest, hátha bejön? Nem értem, hogyan lehet olyan szerződést kötni egy teljesen ismeretlen társasággal, amelynek azonnali felmondására nincs lehetőség? Ezt a döntést meg kellett volna hagyni a következő testületnek. Vesztenivalónk ugyanis így nem lett volna.

    A testületi ülésen látszólag az derült ki, hogy egy vállalkozó szellemű társaság üzletet lát a dologban. A felkészültségükről, rátermettségükről azonban nem tudott képet alkotni senki. A település haszna lényegében annyi, hogy a területet jó gazda módjára rendbe teszik, és tartják. Az önkormányzat megspórolja az ezzel kapcsolatos tervezett kiadásokat. Üzleti terv hiányában nem alkothatott képet senki arról, hogy valójában milyen idegenforgalmi vonzerővel bírhat az elképzelés.

    Őszintén szólva, úgy tűnik Dunaalmásra bárki besétálhat egy ötlettel és tárt karokkal várjuk. Nemcsak a RYC, hanem a TT (tisztelt testület) is komolytalannak tűnik.

    Kérdések (a teljes igénye nélkül), melyekre nem volt kíváncsi a testület:
    - Szakmai tapasztalat?
    - Üzleti terv?
    - Hatástanulmány?
    - Célközönség?
    - Építészeti és látványterv?
    - Használati/hasznosítási szabályzat?
    - Működési szabályok?
    - Kedvezmény és kizárólagosság az almásiaknak?

    0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

     
  2. avatar altjager — 2010. május 10. hétfő - 20:00  

    7./ A szerződő felek rögzítik, hogy az Üzemeltetőt az üzemeltetés körében az alábbi jogok illetik meg:
    az Üzemeltető jogosult az ingatlanon és a kikötőhelyen – mobil jellegű – felépítmény elhelyezésére és működtetésére a vendégek kulturált kiszolgálása érdekében,
    az Üzemeltető jogosult az ÉDUKÖVÍZIG irányába kezdeményezni, hogy az üzemeltetés tárgyát képező terület kizárólagos használatára a Magyar Állammal (az ÉDUKÖVÍZIG-gel) ) KÖZVETLENÜL KÖSSÖN SZERZŐDÉST ÉS ÍGY KÖZVETLENÜL LEGYEN JOGOSULT A TERÜLET HASZNÁLATÁRA,
    az Üzemeltető jogosult az ingatlan és kikötőhely kizárólagos használatára azzal, hogy azt annyiban nyilvánosan kell üzemeltetnie, hogy a területre való belépést lehetővé teszi, a területen nyújtott – kikötői és ahhoz kapcsolódó – szolgáltatásokért díjat jogosult szedni,

    Nos kérem ez arról szól, hogy 2 esztendő múlva – rossz esetben – semmi köze Dunaalmásnak ahhoz a területhez, melyet körülírtak, de egy térképmellékletet már nem méltóztattak mellé illeszteni.
    Egyáltalában: hol van a 4545/2-es területrész?

    Ha az üzemeltető az ÉDUKÖVIZIGGEL közvetlenül köt szerződést (2012), akkor a község elveszti minden, addig kikötött és rögzített jogát. Valamikor Rév-Almás volt a nevünk. Most meg tényleg DuMaalmás (Valami Siklóról is szó volt valaha …bruhaha)

    Magyarul: 2 év múlva elmarad a szabad bejárás és nézhetjük egy privát yachtkikötő kerítését.
    A második bekezdésben lévő szakasz egyenlő Dunaalmás érdekeinek elkótyavetyélésével.
    Országos ügyek kicsiben (MÁV CARGO, MALÉV … hadd ne soroljam, mindevvel nem politizálni akarok).
    Dunaalmás közigazgatási területén az utóbbi másfél évtizedben a községnek hasznot hajtó beruházást még nem végeztek. Például miért nem lehetett ebbe belevinni a területet kikövetelten apportként?
    Elkótyavetyélték a Füzitő felé a Duna-partot, a kavicsot kitermelték, de hol a módosított terveken berajzolt yachtkikötő? És miért nem követelték ki anno a rekultivációt?
    Egyáltalában, miért nem oda mennek a jókedvükből vállalkozók? Akkor a kavicsbányához igazították a rendezési tervet, most meg majd ehhez fogják? Állítom hogy kevés ilyen gumi ÁRT van az országban mint Almáson.
    Ilyen koncepciótlan kapkodást, demokráciát pofonröhögő, a falu érdekeit semmibe vevő hozzáállást keresve is nehéz találni.
    Az ezt megszavazó „képviselőknek” csak gratulálni lehet.

    0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

     
    • bagab bagab — 2010. május 11. kedd - 05:30  

      Félreértések elkerülése végett. Ez a szerződéstervezet nem a végleges szerződés. A 7-es pont módosítását az ügyvédünk is kezdeményezte. A gond csak az, hogy a módosítások hogyan kerültek bele a szerződésbe azt a testület nem kívánja előbb ellenőrizni, hanem a felhatalmazást előzetesen megadta az aláírásra. Jelen pillanatban csak ez a terv áll rendelkezésre, hogy az adott pont mennyiben módosul, az egy másik történet. Remélem belepillanthatunk, és lesz mód arra, hogy a testület kicsit megfontolja álláspontját, és a döntést egy új grémiumra hagyja. Erre a kapkodásra nincs szükség. Komolytalanná és hiteltelenné teszi mindkét felet.

      0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

       
      • avatar altjager — 2010. május 11. kedd - 13:39  

        Nem értettem félre, csak azt nem értem hogy a testület hogy dobhatta a lovak közé a gyeplőt. Mintha semmi affinitásuk nem volna a községhez. Majd az EZ, majd az AZ dönt, aláír, kiókumlál stb. És utánunk az özönvíz.
        És még mindig homály fedi a 4545/2 -t
        Még egy kocsibejáró esetében is helyszíni szemle előz meg – normális helyen – egy testületi döntést, itt meg vállat vontak egy közigazgatási terület felett, melyet csak egy szűkszavú körülírás határoz meg.
        És egy megjegyzés, mert szúrja a szemem: kedves Bagab nem mi vagyunk a kibicek a céda életben, hanem azok akik életvitel szerűen nem is élnek köztünk, de döntenek, határoznak, fundálják a mi jövőnket.
        Mi Dunaalmási polgárok vagyunk – és minden drága.

        0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

         
  3. momo momo — 2010. május 11. kedd - 14:07  

    Ez a “céda életben” egy igazi gyöngyszem. Köszönöm!

    0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

     
  4. avatar Cserny Miklos — 2010. augusztus 4. szerda - 14:51  

    Nagyon jó lenne a kikötő, de minek amikor a hajó még mindig Pesten van “szervizben” már több éve. Senki nem kérdezi, hogy hol van a hajó? Na, én kérdezem, hol van a hajó, talán az is el lett adva egy forintért?

    0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

     
    • balint mihaly balint mihaly — 2010. augusztus 4. szerda - 21:23  

      Kedves Miklós!
      Én magam is érdeklődtem hajóügyben. Legjobb tudomásom szerint a hajó nem “szervizben”, hanem száraz dokkban van Pesten. A hajónak nincs érvényes “forgalmi engedélye” (nem biztos, hogy hajók esetében is ez a megfelelő szakszó). A vizsgáztatás is több ezer dollárba kerülne és előtte műszakilag is fel kéne készíteni. Ez utóbbi sem termeli a pénzt.
      Érdeklődő volt, de eladva még nincs.

      0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

       
      • avatar Cserny Miklos — 2010. augusztus 25. szerda - 13:18  

        Kedves Mihály!

        2007 decemberében a falugyülésen a hajó téma fel lett hozva. Sajnos akkor a válasz az volt, hogy szervizben van. Sajnos ami az országban megy és itt Dunaalmáson kicsiben, remélhetőleg meg fog változni. Ebben a pillanatban itt Dunaalmás is egy következmény nélküli falu, mint a kis hazánk volt nyolc évig. Reméljük, hogy egy jobb és szebb jövője lesz Dunaalmásnak a választások után.

        0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

         
    • bagab bagab — 2010. augusztus 5. csütörtök - 14:19  

      Nagyon tájékozatlan kedves Miklós! A település hivatalos honlapján feketén-fehéren le van írva a mai napig: “Személyhajó és révkikötő a Dunán – A 2003. május 1-én újból megnyíló személyhajó kikötő ősrégi hagyományt éleszt újjá. Több mint fél évszázados csipkerózsika álmából újra életre kell Dunaalmás egyik legnagyobb kincse. Remélhetőleg 2004. év tavaszától a révhajózás és ezáltal a határforgalom is beindulhat hazánk és Szlovákia között, összekötve a felvidéki magyarságot az anyaországgal. A menetrendszerű rév és sétahajó forgalmat a 2001. évben vásárolt 46 személyes hajó segíti, amely szintén fontos eleme a település turisztikai vonzerejének.” ;)

      0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

       
      • avatar Cserny Miklos — 2010. augusztus 25. szerda - 13:22  

        Kedves Bagab!
        Én kérdezem, akkor hol van a hajó. A feleségemmel mi ketten nagyon szivesen mennénk a biciklinkkel át a felvidékre egy kis turára, de megkimélve magunkat a komáromi út rémálmaitól.

        0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

         
        • bagab bagab — 2010. augusztus 25. szerda - 13:57  

          Kedves Miklós!
          Legalább annyit (nem) tudok erről a hajóról, mint Ön. Felvetése kapcsán beszéltem nem sokkal később LP-vel, aki (majdnem) mutatott róla egy fotót. Felajánlottam neki, hogy töltse fel az oldalra, dátummal.

          Remélem, észrevette hivatkozott megjegyzésem végén az összekacsintást, amit Önnek szántam. Az idézett rész, akkor még fent volt a település hivatalos honlapján…azóta eltávolították (pár perce néztem meg).

          Nem is értem azokat, akik úgy vélik, hogy a dunaalmas.hu hivatalos községi honlap nem frissül… Ebből is látszik, hogy folyamatosan aktualizálják. :)

          0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

           
          • avatar Cserny Miklos — 2010. augusztus 25. szerda - 14:31  

            Kedves Bagab!
            Köszönöm a felvilágositó válaszát, sajnos még mindig a zavarosban halászunk. Nincsen hajó, nincsen felvirágositott Dunaalmás, óvoda nincsen befejezve, Tüzép el van adva. Szóval dübörög a gazdaság Dunaalmáson és mindenki nagyon boldog. Csak ki kell menni az utcára és lehet látni a boldog arcokat. Nem is beszélve amikor felmegyünk a temetőbe derékig érő gazban. Én saját magam kaszáltam le a gazt a kislányom sirja körül mult vasárnap, mert már a sirkövet sem lehetett látni. Tudom, ez nem az Önkormányzat dolga, de a hivatal fizeti a karbantartást a temetőért.

            0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

             
  5. avatar LP — 2010. augusztus 31. kedd - 02:27  

    Kedves Miklós! Vagy akár mondhatnám „Kedves Szomszéd”! De ez már több szempontból sem lenne ildomos! Mindegy!

    Szóval! Hajóügy.

    Simon Zoltán képviselő úrnak bő egy évvel ezelőtt írt levelemmel tudnék a feltett kérdésekre a legegyszerűbben válaszolni, amely így hangzott:

    Simon Zoltán Úr részére
    Önkormányzati Képviselő
    Dunaalmás Község Önkormányzata
    2545 Dunaalmás, Arany J. u. 10.

    Szám: 108-2/2009.

    Tárgy: Válasz hajóval kapcsolatos kérdésekre

    Tisztelt Képviselő Úr!

    A Sikló-I hajóval kapcsolatosan 2008. július 2-ai képviselő-testületi ülésen feltett, valamint 2009. február 5-én kelt levélben írásban is megerősített kérdéseire az alábbiakról tájékoztatom.

    Engedje meg, hogy válaszomat egy kronológiai bevezetővel kezdjem, amely felvázolja a hajóval és a kikötővel kapcsolatos eddigi történéseket.

    A történet tulajdonképpen 2001. tavaszán kezdődött, amikor a Simikomp Kft. képviselői azzal a kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy közös erővel teremtsük meg a dunaalmási személyhajó kikötő és sétahajózás lehetőségeit. Természetesen az önkormányzat élt az alkalommal – balgaság lett volna nem élni vele – és elviekben támogatta az elképzelést. Ezen az ülésen szerintem Ön is jelen volt.

    Első lépésként pályázat került benyújtásra egy 46 személyes sétahajó, a Sikló-I megvásárlására, melyet 13 millió forinttal támogatott az állam. A 13 millió forint támogatásból 1 millió forintot bonyolításra a Minisztérium visszakapott, a többi 12 millió forint került a megvásárláshoz felhasználásra. A hajó korábban a MAHART Passnave Kft. tulajdona volt, annak ára pedig 15 millió forint + ÁFA. Az adásvételi szerződés ismeretes Ön előtt is. A hajó megvásárlásához szükséges további költségeket (3 millió forintot, valamint a 15 millió forint vételár ÁFÁ-ját) a Simikomp Kft. biztosította. Tehát a hajó megvásárlása nem került pénzbe az önkormányzatnak. E helyett megállapodásban került rögzítésre, hogy az önkormányzat a hajóban a támogatás arányában válik tulajdonossá. Ezek a megállapodások szintén az Ön birtokában vannak.

    Több ízben nyújtott be az önkormányzat pályázatot az állami alapok felé a kikötő és a hajó fejlesztésére. Sajnos csak kevés alkalommal sikerült támogatást elnyerni ezekre a célokra, de 2004-ben sikerült a hajó felújítására forrást szerezni, valamint 2003. évi támogatással valósulhatott meg a kikötői közvilágítás kiépítése és a kikötői úszómű megvásárlása.

    Lassan történt a kikötő engedélyezése is, mivel hivatalosan csak 2003. májusára lehetett a kikötőt megnyitni, mivel két év kemény munkát követően csupán 2003. január 27-én adta meg a Hajózási Felügyelet a kikötő engedélyét. A kikötőt 2012-ig csekély összegért bérli az önkormányzat a Magyar Államtól és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól.

    Tehát 2003. május 1-jén történt meg a kikötőavatása, melyen a Sikló I.-nek kellett volna jelen lennie. Sajnos az ehhez szükséges felkészítés és az engedélyek beszerzése az adásvételi szerződés szerint a Mahart Passnave Kft. feladata lett volna, melyet időre nem teljesített. Ezért helyettesítette a Sikló I.-et akkor a Mahart tulajdonában lévő Bíbic és tette a Mahart azt az ígéretet, hogy kb. 1 hónap múlva a Siklót a kikötőben láthatjuk. Akkortájt a Mahart akkori vezetője személyesen Dunaalmásra látogatva kért elnézést a mulasztásukért.

    A fenti időpont helyett a Siklónak 2003. augusztus 04-én volt az engedélyező hatósági szemléje, ahol én is jelen voltam, ez a hajógyári szigeten történt. A hajó ezután 2003. augusztus 9-én jött le először Budapestről, amikor egy megbízást teljesítve sétahajózást bonyolított a komáromi Monostori Erődben egy hivatalos Mahart rendezvényen. Erről újságcikk is készült nagy címlapfotóval, ahol üdvözlöm a hajó kapitányát a kikötéskor.

    A Sikló-I 2004. tavaszától horgonyzott a dunaalmási kikötőben. Az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor 2004. május 1-jén már a helyi vizitturizmus szolgálatában állt. A 2004. évi teljes hajózási szezont Dunaalmáson töltötte. Sajnos rengeteg erőfeszítés ellenére a szezon nem sikerült valami jól. A sok hirdetés (újság, rádió, szórólap stb.) dacára a Siklónak csak néhány nagyobb útja volt (monostori erőd, Esztergom stb.). Az üzemeltető már akkor panaszkodott az üzemeltetés nehézségeire.

    2004. decemberében került megkötésre a kikötő és hajó üzemeltetésére vonatkozó szerződés. Ez a szerződés szintén ismeretes az Ön számára. A 2005. évi hajózási szezonra a vállalkozó már nem hozta le a hajót Dunaalmásra a veszteséges üzemeltetésre való hivatkozással. Többször felszólítottuk a vállalkozót az üzemeltetés folytatására, sajnos sikertelenül, mivel a cégnél azóta székhely és ügyvezető váltás is történt. Az új vezető sosem volt elérhető, a kiküldött leveleket sosem vette át. Ezáltal a szerződés felbontásra került. A hajó 2005-től először a hajógyári szigeten, bakra állítva vesztegelt (ekkor készültek az Ön által is ismert fényképek), majd az újpesti rakpartra, nyílt vízre került, ahol jelenleg is horgonyoz. Egy korábbi kérdésre válaszolva, tudomásom szerint a hajó amikor nem volt Dunaalmáson, akkor máshol nem (Szegeden sem) volt üzemben.

    A Sikló I. nevű gyorsjáratú hajó egyébként egyedülálló Európában, amely egyrészről azt jelenti, hogy ilyen típusú vizialkalmatosság csak ez az egy van az Európai Unióban. Ez a típus főleg ázsiai orosz területeken elterjedt. Másrészt a hajónál alkalmazott műszaki megoldások teszik még különlegessé.

    A fenti bevezető után a levele mellékletében feltett konkrét kérdéseire az alábbiakban válaszolok.

    A pályázat a hajó megvásárlására 2001. április 23-án került benyújtásra. Benyújtása igen egyszerű volt, mivel egy adatlapot kellett megküldeni egy levél kíséretében, melyeket mellékelek levelemhez. A pályázat elnyeréséről 2001. augusztus 8-án érkezett meg az értesítés, melyet szintén csatolok levelemhez. Egyébként a támogatás sosem jelent meg az önkormányzat számláján, azt közvetlenül a Mahartnak utalta át az állam. Ezután születtek meg azok a megállapodások, melyeket már Ön is ismert és a későbbi üzemeltetési szerződésben is szerepelnek. Ezek szintén levelem mellékletét képezik.

    Az említett „Részprogram Engedélyokirat”-ról nincs tudomáson, azt én sosem láttam, szerintem nem is volt olyan. Szerintem itt a „Beruházás Finanszírozási Alapokmányra” gondolt a tervezet készítője, amely szintén megtalálható a levél mellékleteként.

    A 2004. évre elnyert támogatásnak a hajót felújítását érintő része volt 4.984.000,-Ft. Ennek elszámolásáról szóló dokumentumokat csatolom válaszomhoz.

    Az első két hajózási idény tapasztalatai alapján sajnos nem tudtunk új megállapodást kötni, mivel az üzemeltetési szerződés megkötése után a hajó nem üzemelt Dunaalmáson, majd ugye a szerződés felmondásra is került részünkről. A szerződésbe foglaltakat többszöri felszólítás ellenére sem tudta érvényesíteni az önkormányzat, mivel nem volt kivel szemben.

    Az önkormányzat nem kötött biztosítást a hajóra egyik biztosítótársasággal sem.

    2001. decembere és 2004. tavasza között Budapesten volt a hajó a hajógyári szigeten. Megbízást 2003. augusztusáig nem is tudott teljesíteni, mivel hajózási engedélye sem volt és 2003. nyaráig a műszaki állapota is kizárta bármilyen megbízás teljesítését. 2004. tavaszától 2004. október végéig Dunaalmáson tartózkodott, majd azóta újra Budapesten van. A jármű hajózási engedélyét minden évben meg kell újítani, amely kb. 1 millió forintba kerül évente. Finanszírozó hiányában a hajónak azóta és jelenleg sincs hajózási engedélye, amely szintén kizárja megbízás teljesítését.

    Summázva az eddig leírtakat, engedje meg, hogy elmondjam véleményemet a hajóval kapcsolatos történésekről.

    2001. tavaszán egy igen jó lehetőségnek tűnt a Simikomp Kft. ajánlata a kikötő újbóli megnyitására. A hajó megvásárlása sem volt rossz ötlet, a pályázat elnyerése a Kft-nek és kapcsolatainak köszönhető. Sajnos a hajó műszaki paraméterei megnehezítették annak rentábilis üzemeltetését. Noha több ízben pályáztunk a hajó átalakítására, motorjának cseréjére, arra sosem kaptunk támogatást, pedig a hosszú távú megoldást ez jelentené.

    A hajó továbbra is rendelkezésre áll. Egy új partnerrel, újabb pályázati támogatással gazdaságossá lehetne tenni a jármű működését és végre akár valós hasznot is tudna a községnek termelni. A hajó megvásárlása, üzemeltetése és jelenlegi állapota soha egy forintjába sem került az önkormányzatnak. Sajnos a haszna is csak igen járulékos és érintőleges volt, talán egy kicsit hozzájárult a turizmus fejlődéséhez, talán egy kicsit öregbítette a község jó hírnevét, de ezen kívül konkrét hasznot eddig nem hozott. A hajóüggyel kapcsolatban viszont konkrét fejlődésnek lehet nevezni a pályázati támogatásból megvalósult kikötői közvilágítást és az úszómű megvásárlását, amelyek teljes egészében az önkormányzat tulajdonát képezik.

    Ezen a hajóval kapcsolatos jelenlegi helyzeten mindenképpen változtatni kell. Vagy értékesíteni kell a járművet, vagy egy új üzemeltetővel, a hajó átalakításával meg kell próbálni az eredeti célt megvalósítani. Természetesen a célokat egy másik hajóval is el lehet érni. Ezekben a kérdésekben kellene mihamarabb döntenie a Képviselő-testületnek. A kérdés hamarosan napirendre kerül.

    Kérem Öntől válaszom szíves elfogadását. További kérdései esetén állok szíves rendelkezésére.

    Dunaalmás, 2009. április 1.

    Tisztelettel:

    Lévai Péter
    polgármester „

    A dátum miatt az ügyet természetesen senki sem vegye áprilisi tréfának, hiszen igen komoly dologról van szó és persze nem is egy „egyforintos” történetről. Nem kell hamis ideológiákat gyártani a témáról, ami valljuk be sajnos nem is egy sikertörténet, amiről nem igazán mi tehetünk. Sok embernek sok pénze és mégtöbb munkája van abban, hogy Dunaalmásnak van személyhajó kikötője és van – bizony van! – hajója is. Azért nem kellene ezt csak úgy a sutba dobni és néha irónikusan beszélni róla.
    Annyi változás azért történt a levélhez képest, hogy a hajó most dél Pesten található egy „Kalóztanya” nevű étteremhajóhoz kötve, mert az őrzése így oldható meg a leggazdaságosabban (ingyen).

    Annak érdekében, hogy a fotó necsak „majdnem” legyen megmutatva, íme:

    A kép kb. egy éve készült, de készülhetett volna idén júniusba is, mivel a RYC képviselőivel ekkor megtekintettük azt.

    Kedves Miklós! Szerintem sosem mondta senki azt, hogy a hajó „szervízben” van, mindig minden kérdésre az aktuális és valós információ lett közölve. Arról én nem tehetek, hogy ezeket valaki szándékosan félrehallja, mert esetleg ebből kikerekedhet egy szaftos történet. Egyébként ha van pénzed és hajóvezetői jogosítványod, akkor szívesen várunk a hajó üzemeltetésére.
    A „Dunaalmás is egy következmények nélküli falu” beszólást meg kimondottan butaságnak tartom és kikérem magamnak és magunknak. Ahelyett, hogy Te és mások is hozzátettetek volna a szebb és jobb Dunaalmáshoz, leszóljátok mások tisztességes mindennapi munkáját.
    Valószínűleg nem boldog mindenki Dunaalmáson, de legalább van aki keményen dolgozik azért, hogy a többség az legyen. Habár arról, hogy ha valaki boldogtalan, azt hiszem, hogy az önkormányzat tehet a legkevésbé.
    „Óvoda nincsen befejezve, Tüzép el van adva”. Ezek már milyen marhaságok megint? Érthetetlen zagyvaság. Az óvodán garanciális javítások folynak, a Tüzép pedig magántulajdon volt. Ha arra célzol, hogy hogyan került ki az önkormányzat kezéből, akkor kérdezd meg az 1998. előtti testületet.
    Egyébként már nagyon hosszú ideje, évek óta bármikor átmehettek a Terikével biciklizni a felvidékre, mert az átszállítás folyamatosan rendelkezésre áll. Csak szólni kellene a szomszédodnak (nekem), hogy „Péter légy szíves segíts ebben nekünk”. De ez a gondolat részemről csak egy hiú ábránd, mert ehelyett inkább a panaszkodás megy.

    Kedves Gábor!

    Ki kell, hogy ábrándítsalak. A település hivatalos honlapjáról letöltött idézet még mindíg ugyan ott van. Azt senki sem próbálta onnan letörölni, vagy íly módon „frissíteni” a honlapot. Nem is tehette volna, mivel ez az idézet egy másik dokumentum idézete, mégpedig a 2004-ben készült dunaalmási „Hozományprogram”-é, ami akkor teljesen helytálló volt és a mai nap is részben igaznak tekinthető.

    Remélem, hogy a fentieket olvasva egyre kevésbé „halásztok a zavarosban”.

    Üdv:

    Lévai Péter

    0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

     
    • bagab bagab — 2010. augusztus 31. kedd - 08:38  

      Kedves Péter!

      Egyetlen megjegyzésem van: úgy tűnik leveledből, hogy “Dunaalmás hajója” azért süllyed, mert ki vagyunk szolgáltatva mások nemtörődömségének, a bürokráciának, a sorsnak, és számos egyéb külső tényezőnek. Lehet, hogy ez így is van.

      Nem fogok vádaskodni, nem az én asztalom bizonyítékok nélkül pletykákat indítani, avagy csak terjeszteni. Helyette – jó médiamunkáshoz méltón – inkább kérdezek.

      - Nem gondolod, hogy a 12 év alatt sokkal markánsabban kellett volna ezeket a külső akadályozó tényezőket kezelni ahelyett, hogy a falu sodródott volna, és elfogadni a számunkra jobbára negatív, halasztó hatályú (“ej ráérünk arra még”) válaszokat?

      Sokaknak elmondtam, de most írásba is adom: véleményem szerint Te vagy, aki a faluért az elmúlt 12 évben a legtöbbet tette. De (és ezzel rontom előbbi állításom szépségét). (1) mindezt fizetségért tetted, így el is várhatta tőled a választó közösség. (2) sokkal többet is (és jobban, határozottabban) lehetett/kellett volna tenni, ezért érzed az elégedetlenséget sokakban.

      A “Kedves Szomszéd!” megszólítás nincs levédve, ahogy a “Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!” megszólítás sem. Bárki használhatja, ha úgy érzi, helye van, szerintem illendő.

      Az idézett szöveghelyet, amikor ellenőriztem már nem találta a Google keresőrobot. Kétségkívül igaz, hogy most a helyén van. És úgy vélem, hogy nincs semmi abban, ha hiszek annak, amit leírsz (az eltávolításra tett célzásom cáfolata). Vagy a Google, vagy én tévedtem. Most tényleg a helyén van a szöveg, és a Google is rátalált.

      Köszönöm, hogy végre feltetted ezt a levelet, és a képet is kérésednek megfelelően mellékeltem. Köszönöm, hogy hozzá(nk többiekhez) szóltál. Remélem, mostantól ez rendszeres gyakorlat lesz.

      Kedves szomszédi üdvözlettel: Gábor

      0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

       
    • avatar lucio — 2010. augusztus 31. kedd - 16:58  

      A válasz, ahogy már megszokhattuk, olyan Péteres. Hihető, szépséges, elgondolkodtató, sajnálatot keltő. De most majd megmutatjuk, hogy még mi mindent fogunk tenni…annál is többet amit eddig tettünk. Most aztán tényleg lesz minden, ami az elmúlt tizenegykéthány évben csak ígéret volt. Lesznek sokan, akik ezt 4 év után újra beveszik és elhiszik…sajnos.
      “Habár arról, hogy ha valaki boldogtalan, azt hiszem, hogy az önkormányzat tehet a legkevésbé.” Kedves Péter! Idéztem Önt, mivel rosszul vázolta a helyi tényeket! Az önkormányzat nem csak hogy legkevésbé, NAGYON IS TEHET azért, hogy az itt élő emberek boldogan élhessék életüket!

      Kedves Gábor! Kezet azért ne csókolj a Mi szeretett örökös polgármesterünknek, bár ki tudja, ki közel van a tűzhöz rosszul nem járhat…

      0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

       
      • bagab bagab — 2010. augusztus 31. kedd - 17:29  

        Kedves Lucio! A legkevésbé sem szeretem magamat interpretálni, de a kedvedért megteszem. Ha olvasol a sorok között, akkor pontosan kirajzolódik az, hogy “temetni jöttem Cézárt, nem dícsérni”. De megmagyarázom (neked): az, hogy ki dolgozik a legtöbbet (mennyiségre, óraszámra stb.) egyáltalán nem azt jelenti, hogy minőségi munkát végez. Kiszámolhatjuk, hogy egy-egy polgármester évente hány órát dolgozik illetményért a faluért. Hogy ennek mi az eredménye, az megint más kérdés. Lényeg, a lényeg: senki nincs ebben a kis faluban, aki többet (időben, mennyiségben) tett a faluért. Vannak sokan, akik puszta jószándékból rengeteget tettek érte, adott esetben minőségben is több eredményt értek el (de legalábbis hatékonyabbak voltak). Remélem világos, amit írtam.
        A családi tűzhelyhez vagyok közel. S igen, piszok jól érzem magam! De te bizonyára másra gondolsz, ha nem akarod, hogy pletyka maradjon, támaszd alá! Hadd tudja meg rólam itt mindenki! ;)

        0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

         
      • avatar Cserny Miklos — 2010. szeptember 2. csütörtök - 18:22  

        Tisztelt LP!
        Elnéztem, hogy nem volt semmi válasz a temetői megjegyzésemre. Ma este fent voltam és bizony alig lehetett felmenni a vizcsaphoz, mert a gaz már majdnem térdig ért, nem beszélve a disznóparaj ami nő a kerités mellett és közel van a kerités tetejéig. Az egész temető sajnos nem úgy néz ki mint a falu kegyhelye.Van valaki, aki a temető gazdája, vagy ez egy találos kérdés?
        Tisztelettel egy szomorú Apa, aki rendszeresen megy fel a lánya sirjához.

        0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

         
        • avatar valkine guthy eva — 2010. szeptember 7. kedd - 16:25  

          Kedves Miklós – és talán nagyon sokan, akik érintettek “temető-ügyben”!
          Sokáig csak olvasója voltam az oldalnak és -bár néha bizsergett az ujjam, hogy a véleményemnek hangot adjak írásos formában az oldalon- úgy éreztem, hogy eljött a pillanat, hogy felhasználva az internet adta lehetőségeket, reflektáljak a leírtakra.
          Elöljáróban megjegyzem: teljesen igazad van! Gyalázatos, ahogy a temető kinéz, szégyen, hogy a kegyeleti hely “kegyetlen” rosszul néz ki! De legyen már végre valakiben bátorság, és kérdezze meg a temetőfenntartót: miért???
          Miért van az, hogy bár 6-szor le lett nyírva a fű,sövény levágva, sokszor össze lett szedve a szemét, bár nem eu-komform, de el is égettük az összeszedett szemetet, mert képtelenség ennyit konténerekkel elszállítatni – miért nincs rendben???
          Egyszerű a válasz: azért, mert a temetőre vonatkozó, 2004-ben aláírt és 25 évre szóló, Önkormányzat és Ref.Egyház között kötött megállapodást az Önkormányzat nem vette komolyan, és szeptember 6-án (!!!) fizette ki a március 31-én lejáró, első negyedévre vonatkozó temetőfenntartási összeget. Eddig a napig a vállalkozó fizetség nélkül végezte a munkáját (tessék utánagondolni: majdnem háromnegyed éven keresztül nem kapott fizetést az elvégzett munkáért) – és egyszerűen besokallt. Egy ideig lehet hitegetni valakit különböző időpont-módosításokkal, de ez a fél év minden józan észnek ellentmond.Persze, hivatkozni az Önkormányzat likviditási gondjaira, fizetési nehézségeire mindig lehet…Én, mint a Szerződés egyik aláírója tudom tanúsítani, hogy a kifizetések csak az első időkben érkeztek pontosan, aztán szinte minden kifizetésért külön meg kellett harcolni, veszekedni, Uram bocsá’ fenyegeztőzni.
          Ezek után én csak remélni tudom, hogy nem lesz szükség a Közigazgatási Hivatal szerepvállalására abban az ügyben, hogy az elmaradt, szerződés szerint járó temetőfenntartási összegeket a Gyülekezet a számláján tudja.
          Én sajnálom a legjobban, hogy az a hely, ahová olyan szomorú szívvel megyünk, Szeretteink nyughelye- nem méltó arra, hogy valóban “kegyeleti hely” legyen. Mindent megteszek annak érdekében, hogy megoldódjék ez a tarthatatlan állapot. Tisztelettel: Valkiné Gúthy Éva ref.lelkész

          0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

           
          • avatar Cserny Miklos — 2010. szeptember 7. kedd - 19:04  

            Kedves Tiszteletes Asszony!

            Köszönöm a válaszát és nagyon szomorunak tartom, hogy a mi kommunális adónkból, ami évi 6500.-Ft/család nem tellik a temető fenntartására. Szégyen ez mindannyiunkra nézve, de főleg a Polgármesteri Hivatal szégyelheti a legjobban, hogy nem gondoskodik az alapvető tiszteséges ellátásról. Reméljük, hogy október 3.-ka után mind ez megoldódik.
            Tisztelettel,
            Cserny Miklós

            0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?

             
    • avatar Cserny Miklos — 2010. szeptember 2. csütörtök - 18:13  

      Tisztelt Polgármester Úr (Szomszéd) :)
      Elösször is az un. “szerviz” a te tisztelt szádból hangzott el azon a decemberi falu ülésen 2004-ben. Szöval ki kérem magamnak a “zagyvasági” jelkzőt. Éppen ugyan akkor amikor én megkérdeztelek, hogy mi történt a “robbanási” kártételekkel amit a Szlovákiai “sogorok”-nak kellett kifizetni a Dunaalmási szenvedőknek. Igen, akkor a PM-i válasz az volt, hogy a Duna másik oldalán a polgármester meghalt és igy az ügy is halott. Ki hallott ilyen zagyvaságot? Remélem, hogy az ilyen ügy nem fog szenvedni az un. “elévüléssel” mint Gyurcsányiában.

      0 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?