Vita az állattartási rendelet módosításáról
Összefoglalva: Megváltoztatná az önkormányzat jelenleg érvényes állattartási rendeletét. A kis haszonállatok tartását a település II. és III. övezetében 20-ról 50-re emelnék.
A II. állattartási övezethez tartozó utcák jegyzéke: Csalogány, Galagonya, Hegyalja, Lilla, Nyírfa, Rigó, Vadvirág.
A III. állattartási övezethez tartozó utcák jegyzéke: Almási, Arany János, Baráthegy, Béke, Csokonai, Diófa, Erdősor, Fenyves, Fényes, Füzihegyi, Füzihegyi településrész (zártkerti övezet), Hegysor, Hunyadi, Jázmin, Jókai Mór, Kis, Kossuth-liget, Nagy Kornél tér, Orgona, Mikoviny, Pirító, Szegfű, Szőlősor, Tatai, Tómellék, Ugróhegy, Újtelep, Vasút, Vöröskőalja
1.§ Az állattartás helyi szabályairól szóló 3/2008. (II.14.) önkormányzati rendelet 7. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az övezetben haszonállatok az alábbiak szerint tarthatók:
a) a 3. § ea) pontjában meghatározott nagy-haszonállatot tartani tilos.
b) a 3. § eb) pontjában meghatározott közepes haszonállatok közül max. 2 db,
c) a 3. § ec) pontjában meghatározott kis-haszonállatok közül max. 50 db.”2.§ Az állattartás helyi szabályairól szóló 3/2008. (II.14.) önkormányzati rendelet 8. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1)Az övezetben haszonállatok az alábbiak szerint tarthatók:
a) a 3. § ea) pontjában meghatározott nagy-haszonállatok közül max. 2 db,
b) a 3. § eb) pontjában meghatározott közepes haszonállatok közül max. 5 db,
c) a 3. § ec) pontjában meghatározott kis-haszonállatok közül max. 50 db.”
Helyesbítek. Az önkormányzat nem állattartási rendeletének szigorítására készül. Éppen ellenkezőleg: bizonyos övezetekben a kis haszonállatok nagyobb számban való tartását segíti elő rendelettervezet. A korábbi rendeletet nem olvastam újra, csak emlékeimre hagyatkoztam. Elnézést a tévesen értelmezett információért, melyre ma figyelmeztettek. Joggal.
A probléma, ha valakinek (hozzám hasonlóan) nem lenne nyilvánvaló a II. övezet (Csalogány, Galagonya, Hegyalja, Lilla, Nyírfa, Rigó, Vadvirág utcák) lakóinak háborgását váltotta ki elsősorban – tudtam meg, a helyreigazítást kérő informátortól.
Itt a nyáron már aláírás gyűjtés is volt. Forrásunk szerint 170 aláírás gyűlt össze, mert egy telken a megengedett 10-nél (melyet a fejlesztési bizottság egyedi elbírálás után, esetenként 30-ra emelhet 1 év időtartamra) jóval több szárnyast tartanak. Ezt az egyik utcabeli tette szóvá. Innen indult a perpatvar. A rendeletmódosítás is ide vezethető vissza forrásunk szerint.
Az új rendelet tehát “a többség akarata ellenében” – tette hozzá – az állatok tartójának kedvezne, aki eddig sem tartotta be a hatályos szabályozást. Úgy tudjuk, hogy az aláírásgyűjtők közül már többek jelezték a társadalmi vitára megadott címeken, hogy nem kívánják az állattartási rendelet felpuhítását, sőt a a jelenlegi rendelet betartatását követelik az erre hivatott szervtől. Ennyi.
2 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?
Szomorúan olvasom, hogy a faluban (falukban) az állat tartás, már nem természetes! Hanem lassan büntetendő! Én még emlékszem rá hogy nem volt ritka az 50-100 szárnyas sem a lakóházak udvarában, és ez volt a természetes. Most meg, mióta teszkóparasztot(direkt írtam így) csináltak a falusiból is. Már nem is tudjuk ill. nem akarjuk természetesnek venni a falusi élet eredeti mivoltát. Gyerekeinknek meg az állatkertben mutogatjuk, hogy mi tojja a tojást…
10 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?
Most az állattartási rendelet enyhítését szorgalmazók egyik képviselője talált meg facebook-on. (Érdekes, hogy mindenkinek van véleménye privátban, de itt (tisztelet hillbilly1-nek, a kivételnek) senki sem meri vállalni. (Nem érek rá, majd írok később. Persze.;))
No szóval, idézek (Saját szám íze szerint, mert rám hagyta a megszólaló. Bár ő helyreigazítást kért, de ezzel a fogalommal pont úgy nincs tisztában, ahogy én a csirketartással.):
“Aki pedig nem birja a falusi életet ott a város, ott kell házat vásárolni.”
Ez a végkövetkeztetés. Az érvek, pedig melyeket facebook-os forrásom sorol: “az állattartási rendelet módositását kérök is meglehetősen sokan voltak Ott is történt aláírásgyüjtés. Tehát nem fedi a valóságot az az állítás miszerint a többség akaratát nem vették figyelembe. Gyalázatos,hogy amikor gazdasági válság van és valaki megpróbál megélni munkábol azt büntetik… véleményem szerint nem büntetni kell a dolgozó falusi embert hanem teret engedni annak ,hogy dolgozhasson és ne keljen pénzért kilincselnie a hivatalban.”
Ehhez az én véleményem: Az állattartási rendelet módosítását sokkal alaposabban kell(ene/ett volna) előkészíteni, hogy mindenkinek (lokális többség) előnye legyen belőle. Ez ebben a formában szerintem egy előkészítetlen rendelet(módosítás). Az egyik oldalon áll a falusi gazdaság, a másik oldalon a nem állattenyésztésből élő helybéliek, valamint az üdülőfalu (üdülőtulajdonosok). És ők mind-mind dunaalmásiak. Lehet kibékíthető megoldást találni, de egyik fél sem ezen van. Elbeszélnek egymás mellett. Vagy inkább kiabálnak, és azt hiszik, hogy a hangosabb nyer.
Ha ez ilyen neuralgikus kérdés számunkra, akkor valószínűleg elégtelen a 3 övezet, több kell belőle. Bizonyos területeken szigorítani (nyaralók környéke, ill ahol az utcabeliak java ezt így szeretné), máshol (ahol a régi falusi gazdálkodást elfogadják/támogatják) tovább kell enyhíteni az állattartási rendelkezést. Ezt sem egyszerű levezényelni, a legnehezebb azonban itt is a betartatás, és a szankcionálás lesz. Ahogy a legtöbb rendelet esetén.
Sőt, (s ezért sokan nem fognak szeretni), ha az önkormányzatokat tényleg rákényszerítik, hogy újonnan kivetett helyi adókból finanszírozzák magukat, úgy ezt a tevékenységet is meg lehet adóztatni. (A más f…ra hogyan verjünk csalánt témának itt olvashatsz utána.) Ezt az adót, pedig az adott terület út és vízhálózat felújítására vissza lehet fordítani. Így a csirke is jól lakik, s bár a szag/zaj megmarad, az utcabéliek életfeltételei más szempontból javulnak. Ez persze csak egy gondolatfutam, erőst kidolgozásra szorul.
Mivel – tudomásom szerint – e rendeletre még nem bólintott rá a testület, így még nincs semmi elkésve.
S végül itt jelzem, akinek még nem jött le: egyik felet sem képviselem/jük az ügyben. Persze van véleményem arról, ahogy ez a torzsalkodás zajlik. Meg sem lepődtem. Élni, és élni hagyni kedves szomszédok! Ezt pedig csak alaposan átgondolt rendeletekkel lehet. No, meg a hatályos rendelet betartásával, és normális hangnemmel. Mindenkinek ugyan soha nem lesz jó (különösen Almáson), de a nagy többség számára van megnyugtató válasz. Már ha a többség valójában szeretne ilyet. Néha kételkedem ebben 2011-ben Dunaalmáson.
1 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?
Csak pár gondolat:
Érdekes pl. az érvényes rendelet I. számú övezet 6.§ (1) pontjának kivétele. Nem mintha szúrná a szememet, de felettébb gyanús.
Általánosságban pedig véleményem szerint meg kell hagyni a falunak az állattartás lehetőségét nem korlátozva jobban, mint amennyit az amúgy is elég szigorú törvény. Elég sok bőrt húznak már le eddig is rólunk, legalább a háztájiban legyen egy kis egérút. Korlátozni persze lehet az üdülőövezetek, környékén, de akkor ott ne lehessen már utólag átminősítgetni a kulipintyókat lakóházzá. Ha pedig mégis, akkor arra az ingatlanra vonatkozzanak az általános feltételek ugyanúgy, mint más egyéb lakóházra (ingatlanra), mégha az üdülőövezet kellős közepén áll is. (Ez utóbbit amúgy fontosnak tartom a község képe és a következetesség tekintetében is.Hogy néz már ki egy üdülőövezet, ahol egy-egy ház nem üdülő?)
A jelenlegi rendelet amúgy is több sebből vérzik, ezt nem kívánom itt ,,tippként” ecsetelni. Ha valaki veszi a fáradságot a rendelet átbogarászására, annak betartása mellett nem kevés borsot tud törni a békétlenkedő szomszédok orra alá.
Kedves Hillibilly1!
Teljes mértékben egyetértünk. Megtoldanám még annyival – bár nem szorosan a témához kapcsolódik – hogy volt idő, amikor a szájára vette a falu a renitenseket (portát-utcát elhanyagolók, szemetelők stb.). Most esetleg egy szájbiggyesztéssel letudják a dolgot a kritikusok. Változik a világ… sajnos nem jó irányba…
1 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?
Én az állattartási rendeletben nem annyira a darabszámot, mint inkább a körülményeket szabályoznám.(így egyúttal állatvédők is lennénk) Mert úgye terület igénye is van az állattartásnak! Részben megértem a háborgást, mivel a ma divatos 600nm körüli telkek ténylegesen nem alkalmasak az állattartásra nagyobb darabszámban. Hiszem hogy gondos oda figyeléssel (rendszeres takarítással, megfelelő ólakkal-ezek megfelelő elhelyezésével és a trágya megfelelő tárolásával) megoldható ez a probléma!
Kedves Aruthenus!
A mai világban egyenlőre nem kivitelezhető az üdülőövezetek tényleges megtartása. Jelenleg nagyon sok embernek az az egyetlen menedéke a bankok és egyéb anyagi problémák elől ha az eddig nyaralóként fenntartott házát lakóházasítja! Majd ha eljön a “földiparadicsom” újra érdemes lesz vele foglalkozni!
2 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?
Bagabnak
Sarkosan fogalmazva: ’tyúkper’ — csibésznyelven // vihar a biliben.
Nem hinném hogy Almás jövőképének ez lenne a sarkalatos pontja.
Aki nem ismeri az önellátó – hajdani parasztudvart – az ne állítson fel 50 –es limitet a lábasjószág ’kétlábúakra’ vonatkozó passzusára. Egy átlagos parasztudvarban ennyi baromfi soha nem kapirgált. Ha viszont ennyi volt, vagy ennél több, akkor az már nem az önellátás, hanem az üzleti haszonszerzés kategóriája volt, ami ésszerű és természetes volt akkor, senki sem vitatta és tiltotta.
Anno … amikor Almáson kihajtott a marhacsorda és a konda is fel a legelőre.
Ám jött a kolhoz és mindez eltűnt, idővel más szokások és más életformák teremtődtek.
De jöttek új ismérvek is. Például a ’Törvény’ mely előírja hogy egy településnek rendelkezni kell egy olyan rendezési tervvel, mely összhangban áll az illető település jelenlegi és távlati fejlődésének ésszerű voltával (mármint ha jó az a Terv – de ez már más történet).
És ha a ’Terv’ előírja, hogy az illető település-részen ’üdülő’ házak építésére és fenntartására lehetőség van, akkor ez ab ovo meghatározhatja az állattartás mikéntjét.
Ennek értelmében a jelenlegi állattartási rendelet Dunaalmáson – szerintem – kellően engedékeny.
Ha pedig a helybéli rendelet alkotók mindezeken változtatni szeretnének, akkor figyelmükbe ajánlom, hogy az ’üdülősökre” vaskosan több adót ró ki a község.
Legyen hát akárkinek 50 tyúkja, de akkor a nyaraló tulajdonosa is csak annyit fizessen a kalapba, mint a majorgazda.*
(A költségvetési mínuszra is kérünk ötletet)
Mert ez így lenne ’fair’ dolog.
* Egy családot 10-15 tyúk ( a kikelő csibékkel-jércékkel) és a kakassal eltart, emellett pár kacsa-liba-pulyka-gyöngyös is elfér … de ötven egyféle?
8 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?
Két javaslatról dönthetnek a képviselők szerdán a testületi-ülésen. Az egyik – a társadalmi vita eredményeként érintetlenül hagyja a hatályos rendeletet – amely 10 darabban állapítja meg a II. övezetben, és 20-ban a III. övezetben tartható kis-haszonállatok (baromfifélék, szárnyasok, galamb, házinyúl, prémes állatok (nutria, róka, kutya, macska, pézsma, nyérc, nyest, görény, angóra, csincsilla)) számát.
Míg a másik (lényegében ez a módosítási javaslat) mindkét övezetben 50-re emelné ezen jószágok számát. Az érvelés szerint a társadalmi vitára bocsátott tervezetben meghatározott módosításokkal kapcsolatban a véleményezők egyértelműen e rendeletmódosítás ellen foglaltak állást. Az alábbiakban – jegyzői kérésre – közzétesszük a társadalmi vita összegzését:
“Összegzés az állatartási rendelet tervezett módosításával kapcsolatban.
A társadalmi vitára bocsájtott rendelet-tervezetben meghatározott módosításokkal kapcsolatban a véleményt küldők egyértelműen a rendeletmódosítás ellen foglaltak állást.
Véleményük szerint nem indokolt a hatályos rendeletben meghatározott állatszámok emelése.
A Képviselő-testület elé a vélemények figyelembe vételével az alábbi javaslatokat tartalmazó rendelet tervezetet terjesztjük be:” » tovább
3 olvasónak tetszik ez a hozzászólás. és neked?